Szlovénia, Postojna, a cseppkőbarlang (Slovenija, Postojna, Postojnska jama)

JeDee
Legnagyobb családfák
Legújabb hozzászólások
1 hónap 27 napja érkezett
Lacus: Mint kiindulási bázis, innen a Villa Puntá-ból mentünk Portorož-ba,...

1 hónap 28 napja érkezett
szalay2: Igen és ez ajánlható mindenkinek, még a túrázást sem nagyon kedvelőknek,...

1 hónap 29 napja érkezett
Horizont: Hát ez nagyon jó lehetett :)

2 hónap 5 napja érkezett
Horizont: Csodálatos :)

2 hónap 15 napja érkezett
Horizont: Ez nagyon érdekes volt, hírét se hallottam eddig. Köszi :)

Legtöbbször nézték
Legtöbb szavazat
Bejelentkezés
E-mail: 
Jelszó: 

| Regisztráció | Jelszó? |
 

Legtöbb hely
Legújabb videofilmek
Legtöbb hozzászólás

Megosztás és letöltés: Postojna, a cseppkőbarlang (Slovenija, Postojna, Postojnska jama)
Postojna, Postojna cave
Helyszín: Szlovénia, Postojna, a cseppkőbarlang (Slovenija, Postojna, Postojnska jama)
Szlovénia
   45,782646   14,203887

 
2 év 1 hónapja érkezett
JeDee itt volt: Szlovénia, Postojna, a cseppkőbarlang (Slovenija, Postojna, Postojnska jama)
3159
4
1
33
1
2011. március 15.
A Postojnai cseppkőbarlang már több mint 200 éve vonzza a látogatókat a világ minden részéről. A barlang eddig felderített járatainak hossza összesen 21 km, ami azt jelenti, hogy a Postojnai cseppkőbarlang Európa legnagyobb és leglátogatottabb klasszikus karsztvidéki barlangja. Eddig már több mint 35 millió látogató kereste fel több mint 150 országból, köztük királyok, királynők, császárok, császárnők és ismert személyiségek.
Festői és titokzatos földalatti világa egyúttal különféle barlangi kalandok egyedülálló színhelyéül is szolgál. A Postojnai cseppkőbarlang Szlovénia legfontosabb turisztikai nevezetessége, és az egyetlen olyan hely a világon, melynek járatait elektromos kisvasúttal járhatjuk be és ahol közelről láthatjuk e földalatti birodalom leghíresebb lakóját - a barlangi vakgőtét (népies nevén: emberhal).

A Postojnai cseppkőbarlang megtekintése másfél órát vesz igénybe. Látogatók ez idő alatt egy 5.200 m hosszú idegenforgalmi célból berendezett barlangrészt tekinthetnek meg. A barlang belsejébe 2 km hosszú szakaszon vasút viszi a látogatókat, a barlang legszebb részének egy kilométeres szakaszát a Nagy-hegy (Kálvária), a Szép barlangok és a Koncertterem között gyalogosan tekinthetik meg. A Koncertterem mellett található a barlangvasút megállója, ahonnan kisvonat viszi vissza a látogatókat a kijárathoz. A barlangvasút látogatóinkat először a Régi barlang járatain viszi át. Ezt a barlangrészt 1818-ban a helybeli Luka Cec fedezte fel. Azóta a hazai barlangászok és számos más szakember további járatokat is feltártak. Barlangászok tanulmányozzák a barlang életkorát, keletkezését és fejlődését, valamint sok más - a tudomány és a gazdaság szempontjából fontos - karsztvidéki folyamatot.
A barlang bejárati részét már az előbb említett évszám előtti időkben is látogatták. A látogatók aláírásai a bejárati termek falain arról tanúskodnak, hogy a barlangot már a 13. században ismerték. Az első barlangvasutat 1872-ben építették. 1884-ben a barlang régi kivilágítását (fáklyák, gyertyák, olajlámpások) elektromosra cserélték. 1967-ben megépítették a két sínpáron és körkörösen futó barlangvasutat, ezáltal a Postojnai barlang legszebb részei napi 14 000 turista számára váltak megtekinthetővé. A 20. század nyolcvanas éveiben a barlangot évi 900 000 érdeklődő látogatta meg a világ minden tájáról, az utóbbi években a látogatók száma 500 000 és 600 000 között mozog évente.
A felszínre került kőeszközök alapján a régészek megállapították, hogy a Postojnai és a többi környékbeli barlangot időnként már az ősember is látogatta, amikor kb. 50 000 éve barlangi és más állatokra vadászott. A barlangban számos kihalt állatfaj maradványaira bukkantak, ilyen pl. a barlangi medve.

A Postojnai cseppkőbarlang mészkőtalajban jött létre, amely körülbelül 70 millió éve keletkezett a tengerben, a kréta földtörténeti korszakban. A harmadkorban a tenger visszahúzódott és a szárazföldön kezdetüket vették a karszt-folyamatok. A pliocén-korszakban, kb. 3 millió évvel ezelőtt, a felszíni folyók elkezdtek a mészkő-talajba szivárogni és a föld alatt folytatták útjukat északra, az akkori Pannon-tenger felé, amelynek mai maradványa a Fekete-tenger. A búvófolyók három magasságban alakítottak ki járatokat. A legrégebbi, száraz járatok vannak a legmagasabban, sok helyen bedőltek és nehezen hozzáférhetőek; a legfiatalabbak pedig vízfolyásos járatok, 15-20 m-rel alattunk, amelyeket ma a földalatti Pivka formál tovább. A bejárat előtt láthatjuk, ahogyan ez a folyó a barlangba bukik, ezután pedig még az Otoska, Fekete és Pivka barlangokban találkozunk vele. A Postojnai barlang legnagyobb kiterjedésű, középső szintjét a Pivka folyó elődje vájta ki a jégkorszak kezdetén, 1,5 millió éve. A karsztosodás miatt - ez a hasadékok és a repedések szélesedése a mészkőben - a folyó egyre mélyebbre kerül, és ott újabb csatornákat alakít ki, a járatok magasabban fekvő részeit pedig már csak időnként, egyre ritkábban árasztja el. A középső szint járatainak 20 000 évvel ezelőtt történt utolsó elárasztását a lerakódott agyagrétegek bizonyítják, amelyeket a régebbi és fiatalabb cseppkövek között találunk.

A Postojnai barlang arról híres, hogy különösen gazdag sokféle színű és formájú cseppkőben.
A cseppkövek különböző formájúak. A csövecskék és a tetőről lógó sztalaktitok a legkisebbek, a földből növő sztalagmitok és mészkúpok a legnagyobbak. A falakon különböző mészpala-függönyöket láthatunk. A sztalaktitok és a sztalagmitok cseppkőoszlopokká nőnek össze.
A mészpala és a cseppkövek természetes fizikai-kémiai úton jönnek létre. Az esővíz a felszínről a föld alá szivárogva feloldja a mészkövet. Amikor a vízcseppek elérik a barlang mennyezetét, kalcium-karbonát válik ki belőlük, üreges sztalaktitok formájában. Sok csepp lehull a barlang padlójára, ahol a maradék kalcium-karbonát különböző formájú sztalagmitokként rakódik le. A cseppkövek formája a csepegés bőségességétől, a feloldott és lerakott kalcium-karbonát mennyiségétől, valamint az eső mértékétől és a felszín növénytakarójának vastagságától függ. A cseppkövek színére a különböző adalékanyagok hatnak, melyeket az esővíz hoz a felszínről a mélybe. Vörösesre festi őket a karszti agyag, amely vas-oxidokban gazdag, fekete és szürke színt pedig a mangán-oxidok kölcsönöznek a cseppköveknek. A formán és színen kívül a mészpalát és a cseppköveket koruk alapján is megkülönböztetjük. A Postojnai barlang legrégibbnek tartott cseppkövei jó 500 000 évvel ezelőtt indultak fejlődésnek. A legtöbb ismert korú cseppkő pedig 50 000 évnél fiatalabb. A cseppkövek nagyon lassan növekednek. Szakemberek megállapították, hogy tíz év alatt alig 0,1 mm-rel, legfeljebb talán 1 mm-rel nőnek meg. Ha megkárosítjuk vagy letörjük a cseppköveket, képtelenség pótolni őket.

A barlangban viszonylag állandó a hőmérséklet, télen és nyáron kb. 10°C. A levegő cserélődik; nyáron hűvös levegő száll ki a barlangból, télen pedig a kinti hűvös levegő szorítja ki a barlangban lévő melegebbet, a mennyezet repedésein keresztül. Hűvös napokon számos szellőzőnyílást és ködoszlopot láthatunk a barlang feletti felszínen. Kemény teleken pedig jégcsapok keletkeznek a bejáratnál.

A Nagy hegy utunk legmagasabb pontja, 40 m-rel a barlang bejárata felett. A hegy leomlott kőtömbökből keletkezett, melyek a földalatti járatok kereszteződésénél létrejött csarnok mennyezetéről szakadtak le. Az itteni mennyezet 50 m vastag, és a természetes boltív miatt nagyon szilárd. A hegyen óriási cseppköveket és gazdag mészpalákat láthatunk, melyek az áttört mennyezeten át beszivárgó vízből keletkeztek.

A Postojnai barlang azon része, melyet Szép barlangoknak neveznek, világunk legszebb gyöngyszeme. A jó 500 m hosszú járatot 1891-ben fedezték fel, idegenforgalmi célra pedig csak 1926-ban rendezték be. Csodaszép termek sorakoznak benne, mint a Fehér és a Vörös terem, valamint a Csövecskék terme, amelyek jellegzetességei a fehér és vörös sztalagmitok valamin sztalaktitok - a csövecskék vagy spagettik. A Szép barlangokba az Orosz hídon át juthatunk be, melyet az első világháború idején építettek orosz hadifoglyok visszaúton a híd alatti járatban fogunk jönni. A Szép barlangokból a 100 m hosszú mesterséges járaton át az Orosz járathoz vezet utunk. Innen egy másik, 500 m hosszú mesterséges járat indul a Fekete és a Pivka barlang felé. Az Orosz járatból barlangi utunk legmélyebb pontjára érünk, 20 m-rel a bejárat és 100 m-rel a felszín szintje alá. Pontosan e fölött a terem fölött helyezkedik el a Csövecskék terme, melyet valamivel ezelőtt láttunk.
Utunk a legszebb cseppkő, a Briliáns mellett vezet el, amely a Postojnai barlang szimbóluma. Továbbmenve a Nagy hegy lábánál a Koncertterembe jutunk, amely a legnagyobb terem a barlangban. Majdnem 40 méter magas, területe közel 3000 m2 és akár 10 000 fő befogadására is alkalmas. A visszhang itt nagyon erős és majdnem 6 másodpercig tart. (Kipróbáltuk, de a 6 mp nem jött össze). A Koncertterem mellett van az a megálló, ahonnan a kisvonat visszavisz minket a kijárathoz.

A Postojnai cseppkőbarlang földalatti karsztvilágában számos barlangi állat él - különleges bogár- sáska-, pók-, rák- és százlábúfajok. A legnevezetesebb az emberhal (Proteus anguinus), amely vak és kopoltyúval lélegzik. Akár 100 évig is elélhet és csak a dinári karsztvidék valódi karsztvizeiben található meg, ahol mikroszkopikus méretű állatkákkal táplálkozik. Tudósok laboratóriumi körülmények között megállapították, hogy az emberhal kis tojásokkal szaporodik, természetes környezetében viszont még senki sem tudta megfigyelni szaporodását. Az emberhal - mint ritka állatfaj - különösen védett. Az medencében látható egyedeket csak bemutatás céljából fogják ki, két hónap után visszakerülnek természetes környezetükbe és újakkal cserélik ki őket.

néhány érdekesség:
a barlangban lévő földalatti járatok, galériák és termek teljes hossza 21 km

a barlangban látható legrégebbi aláírás több mint 800 éves

a Postojnai cseppkőbarlangban lévő kisvasutat 1872-ben építették, már több mint 140 éves

a barlangban már 1884 óta villanyvilágítás van, régebb óta, mint az európai fővárosokban

Thomas Cook (1808. 11. 22. – 1892. 07. 18., Melbourne, Derbyshire), az utazásszervező szakma megalapítója, az 1860-ban szervezett első világkörüli utazás során egy csoporttal felkereste a Postojnai cseppkőbarlangot

a barlangban számos játék- és dokumentumfilmet forgattak (Winnetou, National Geographic,
Animal Planet), európai, sőt kínai és japán nemzeti televíziók produkciói



Közvetlen link:
Térkép beillesztése saját weblapba, blogba: [?]

Új hozzászólás írása előtt be kell jelentkezni!

 
szalay2 hozzászólása 1 év 10 hónapja érkezett
Általában mindenki ezt nézi meg (Mi is), de érdemes még megnézni a Skocjani barlangot is, teljesen más mint ez, fenomenális (Mi már kétszer láttuk), valamint a Predjamai vár alatti barlangot is.
 
 
JeDee hozzászólása 2 év 1 hónapja érkezett
Tavaly (?) mi is jártunk ott, az tényleg nagyon veszélyes
 
 
szalay2 hozzászólása 2 év 1 hónapja érkezett
Azért nálunk is vannak furcsaságok: múltkor fent voltam az esztergomi bazilika kupolájában, az utolsó csigalépcső biztonságtechnikai felülvizsgálatára és az engedélyére azért kíváncsi lennék! Az építőiparban folyton belebotlom a munkavédelembe, lehet hogy az egyházakra ez nem érvényes. Ha valaki megcsúszik, akár 20 m-t is lebucskázhat.
 
 
JeDee hozzászólása 2 év 1 hónapja érkezett
Amikor mi itt jártunk, akkor "több száz" tábla tiltotta a fényképezést, de úgy igazán nem nagyon tudtak mit tenni ellene (renitensek mindig vannak), így aztán én is fotóztam bőszen. Mivel azonban a fotók tiltás (ennek nyomán némi stressz) alatt születtek, csak néhány lett igazán jó. (A lányomék néhány napja tértek vissza egy szlovéniai körútról, kifejezetten biztatták őket, hogy fényképezzenek nyugodtan, csak a vakut ne használják. Ki érti ezt?) A videóból meg az is kiderül, hogy nem vagyok egy Zsigmond Vilmos, ami miatt közzétettem, az az, hogy elég kemény a dolog, a vonat megy vagy hússzal, a barlang fala helyenként 2-3 centire süvít el a fejed mellett, védősisakot meg nem adnak. (Nálunk ez így biztosan nem működhetne!)




Láttad már?




Címke felhő

anglia, ausztria, balaton, budapest, csehország, duna, egyiptom, egypt, erdély, erdő, felső-ausztria, fénylánc, folyó, geocaching, geoláda, görögország, gps útvonal, hegy, horvátország, hotel, hungary, ireland, írország, italia, kastély, kirándulás, látnivaló, lengyelország, linz, london, magyarország, mc-bubu, múzeum, németország, nyaralás, oberösterreich, olasz köztársaság, olaszország, otthon, österreich, park, pécs, reggio lazio, repubblica italiana, rom, roma, róma, románia, rome, spanyolország, strand, svájc, szabadidő, szállítás, sziget, szlovákia, szlovénia, táj, templom, tenger, tengerpart, természet, , tunézia, túra, tündüs & zo-, vár, város, víz, worldwalk

Navigációs hivatkozások kihagyásaKezdőlap » Itt voltam Copyright © 2007-2017 Animare Software Kft. Minden jog fenntartva! | Készült: Animare Stúdió | Ügyfélszolgálat |
| Hírek | Facebook | Blog | Oldaltérkép | Sajtószoba | Felhasználási feltételek | Adatvédelem |