Szlovénia, Vršič-Trenta (Slovenija, Vršič-Trenta)

JeDee
Legnagyobb családfák
Legújabb hozzászólások
4 hónap 23 napja érkezett
Lacus: Mint kiindulási bázis, innen a Villa Puntá-ból mentünk Portorož-ba,...

4 hónap 25 napja érkezett
szalay2: Igen és ez ajánlható mindenkinek, még a túrázást sem nagyon kedvelőknek,...

4 hónap 26 napja érkezett
Horizont: Hát ez nagyon jó lehetett :)

5 hónap 2 napja érkezett
Horizont: Csodálatos :)

5 hónap 11 napja érkezett
Horizont: Ez nagyon érdekes volt, hírét se hallottam eddig. Köszi :)

Legtöbbször nézték
Legtöbb szavazat
Bejelentkezés
E-mail: 
Jelszó: 

| Regisztráció | Jelszó? |
 

Legtöbb hely
Legújabb videofilmek
Legtöbb hozzászólás

Megosztás és letöltés: Vršič-Trenta (Slovenija, Vršič-Trenta)
Helyszín: Szlovénia, Vršič-Trenta (Slovenija, Vršič-Trenta)
Szlovénia
   46,432992   13,743322

 
2 év 4 hónapja érkezett
JeDee itt volt: Szlovénia, Vršič-Trenta (Slovenija, Vršič-Trenta)
880
2
1
20
0
2011. március 14.
A Vršič (szlovénül: Prelaz Vršič, olaszul: Passo della Moistrocca, németül: Werschetzpass; 1611 m) Szlovénia legmagasabb hágója, mely összeköti Gorenjska és Trenta tartományokat, a Száva és az Isonzó (Soca) völgyeit. Az utat a hágón át hadifoglyok építették az első világháború alatt, (elsősorban oroszok, az ő emléküket őrzi az Orosz kiskápolna az út mellett) az osztrák sereg ellátásának megkönnyítése céljából. A hágóút Kranjska Gorát és Trentát köti össze, 50 számozott hajtűkanyarból áll és 25 km hosszú, az év nagyobb részében az utat hó borítja, emiatt le van zárva.
A Vršič a kiindulópontja a hegymászók néhány környékbeli hegycsúcsra induló túraútvonalának: a Mala Mojstrovka (2332 m) és a Velika Mojstrovka (2366 m), a Planja (2453 m), Prisojnik (Prisank) (2547 m), Razor (2601 m), Šitna glava (2087 m), Slemenova špica (1911 m), Sovna glava (1750 m), Suhi vrh (2109 m).
A hágó története és történelme ennél persze sokkal érdekesebb, ha valakit komolyan érdekel, az ismert csatornákon könnyen tájékozódhat. Számunkra sokkal érdekesebb (és meghatóbb) volt, hogy hogyan őrzik és ápolják egy honfitársuk emlékét, akinek a Julián-Alpok (minden egyéb híresztelés ellenére ez a helyes írásmód) felfedezését, földrajzi feltárását köszönhetik, köszönhetjük.
Julius Kugy (1858. július 19. – 1944. február 5.) szlovén-osztrák-olasz hegymászó és író volt. Főleg német nyelven írt. Hegyi utazásairól szóló könyveiről ismert, melyben kifejezi a kapcsolatot az ember, a természet és a kultúra között. Egész életén keresztül ellenezte a nacionalista ideológiákat az észak-adriai térségben, és a szláv, olasz és német népek közti békéért dolgozott.
Julius Kugy (olvasd: Kugi) Goriziában született a Habsburg Birodalomban (ma: Olaszországban). Apja karintiai szlovén volt, akinek eredeti vezetékneve Kogej volt. Anyja a szlovén költő, Jovan Vesel Koseski legidősebb lánya volt. Julius többnyelvű környezetben nőtt föl. Már fiatalkorában folyékonyan beszélte Gorizia és Gradisca régiók nyelveit: a szlovén, olasz, német és a friuli nyelvet. A nyarakat apjával töltötte annak szülőfalujában, Arnoldsteinban Karinthiában, ahol érdeklődni kezdett a természet és a hegyek iránt.
Julius a német nyelvű Trieszti Gimnáziumba járt, majd érettségije után a Bécsi Egyetemen jogot végzett 1882-ben. Miután visszatért Triesztbe, átvette a vezetést a Pfeifer & Kugy Export-Import Vállalatban, amelyben apja volt a korábbi társtulajdonosa.
Felderítette a Kelet-Alpok nagy részét, a Júlián-Alpokban felfedezett és megjelölt több mint 50 új hegyi utat. Helybeli vezetők segítségével megmászott több, addig meg nem hódított csúcsot, többek között a Škrlatica-t és a Jôf di Montasio-t.
A hegymászáson kívül Kugy sok más témában is jártas volt, mint pl. az irodalom, botanika és a zeneművészet. Megkísérelte megfejteni honnan ered a titokzatos Scabiosa trenta virág, melyet Belsazar Hacquet írt le és mely később Anton Kerner von Marilaun által bizonyítva lett, hogy valójában a Cephalaria leucantha egy példánya, amely a Balkán-félsziget növénye és csak véletlenül található meg az Alpokban. Barátjával, Albert Bois de Chesnevel botanikus kertet alapított Bovechez közel. Triesztben két amatőr zenetársaság, a Filharmónikus Társaság és a Palesztrinai Kórus alapítói között volt. Továbbá egy orgonát adományozott a trieszti mechitarista templomnak.


Amikor Olaszország hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának, Kugy önkéntesen jelentkezett az osztrák-magyar hadseregbe, de nem viselt fegyvert, hanem tanácsadóként dolgozott. Az Isonzói csatákban kitüntette magát hegyi tudásával és tapasztalatával, amiért végül hadnaggyá léptették elő. A Caporettói áttörés után leszerelték.
A háború után felszámolta a vállalatát és idejét írásnak és tanításnak szentelte Szlovéniában és Németországban.
A második világháború alatt Kugy több szlovén alpinistát megmentett a Dachaui koncentrációs táborból, Triesztben együttműködött a szlovén partizánokkal. 1944-ben kolerában halt meg Triesztben. A városi temetőben lett eltemetve.
A képeken látható alkotás Jakob Savinšek szobrász műve, amelyet a Szlovén Hegyi Társaság helyezett el és avatott fel 1953-ban, alapításának 60-adik évfordulóján. A szobor olyan pózban van, és úgy van elhelyezve, hogy a híres tudós örökké a kedvenc hegyét láthassa.



Közvetlen link:
Térkép beillesztése saját weblapba, blogba: [?]

Új hozzászólás írása előtt be kell jelentkezni!

 
JeDee hozzászólása 2 év 4 hónapja érkezett
Hát ja..., jóformán az egész életét szabad levegőn töltötte, nyilván ez sokat segített, meg aztán a szlovén emberek nem igazán idegesítik magukat, de ezt most már te is tudod. (Apropó: mikor látjuk a beszámolót?") Tulajdonképpen véletlenül fedeztük fel az emlékművet, már lefelé jöttünk a hágóról, amikor pihenőt kellett adni a fékeknek meg a fékolajnak és megálltunk a GPS-en is látható parkolóban (nyilván nem véletlenül van ott) és onnan láttuk meg. És ilyenkor szoktunk elszomorodni, mert hiába az Unió, azért messze van még Európa: Magyarországon sajnos elképzelhetetlen, hogy ekkora tömegű színesfém közel 70 évig érintetlen marad. (pedig ezt a szobrot sem őrzi senki és semmi!!!)
 
 
Horizont hozzászólása 2 év 4 hónapja érkezett
Ez érdekes volt. 86 évig élt! Szép kor.




Láttad már?




Címke felhő

anglia, ausztria, balaton, budapest, csehország, duna, egyiptom, egypt, erdély, erdő, felső-ausztria, fénylánc, folyó, geocaching, geoláda, görögország, gps útvonal, hegy, horvátország, hotel, hungary, ireland, írország, italia, kastély, kirándulás, látnivaló, lengyelország, linz, london, magyarország, mc-bubu, múzeum, németország, nyaralás, oberösterreich, olasz köztársaság, olaszország, otthon, österreich, park, pécs, reggio lazio, repubblica italiana, rom, roma, róma, románia, rome, spanyolország, strand, svájc, szabadidő, szállítás, sziget, szlovákia, szlovénia, táj, templom, tenger, tengerpart, természet, , tunézia, túra, tündüs & zo-, vár, város, víz, worldwalk

Navigációs hivatkozások kihagyásaKezdőlap » Itt voltam Copyright © 2007-2018 Animare Software Kft. Minden jog fenntartva! | Készült: Animare Stúdió | Ügyfélszolgálat |
| Hírek | Facebook | Blog | Oldaltérkép | Sajtószoba | Felhasználási feltételek | Adatvédelem |