Izrael, Izraeli körutazás

Balajti József (Giuseppe)
Balajti József (Giuseppe):
adatlapja
Családfája:
Balajti József (Giuseppe) még nem készítette el a családfáját.
Legújabb nyilvános láthatóságú helyei:
Spanyolország közepén
Baltikum, Finnország, Szentpétervár
Izraeli körutazás
Legnagyobb családfák
Legújabb hozzászólások
1 hónap 24 napja érkezett
Lacus: Mint kiindulási bázis, innen a Villa Puntá-ból mentünk Portorož-ba,...

1 hónap 26 napja érkezett
szalay2: Igen és ez ajánlható mindenkinek, még a túrázást sem nagyon kedvelőknek,...

1 hónap 27 napja érkezett
Horizont: Hát ez nagyon jó lehetett :)

2 hónap 3 napja érkezett
Horizont: Csodálatos :)

2 hónap 13 napja érkezett
Horizont: Ez nagyon érdekes volt, hírét se hallottam eddig. Köszi :)

Legtöbbször nézték
Legtöbb szavazat
Bejelentkezés
E-mail: 
Jelszó: 

| Regisztráció | Jelszó? |
 

Legtöbb hely
Legújabb videofilmek
Legtöbb hozzászólás

Megosztás és letöltés: Izraeli körutazás
Helyszín: Izrael, Izraeli körutazás
Izrael
   31,164515   35,508091









































































































































 
9 év 11 hónapja érkezett
Balajti József (Giuseppe) itt volt: Izrael, Izraeli körutazás
50225
2
18
136
0
2007. május 16. - 2007. május 24.
Szentföldi nagy körút
Útibeszámoló

A Haris Travel Club szervezésében 2007. május 16 -24 között, Izraelben jártunk.
A területet nevezték az Atyák földjének, Szentföldnek, az Ígéret Földjének is. Ez ma Izrael. Itt három, egyistenhívő vallás, a kereszténység, az iszlám és a zsidó vallás szent helyeit kerestük fel.
A fenti irodára, megbízhatóságuk mellett, azért esett a választásunk, mert igazi körutat szerveztek, más útvonalon indultunk déli irányba és más úton érkeztünk fel északra.

De kezdjük az elejéről. Az El-Al légitársaság gépével kora délután érkeztünk Tel-Aviv repülőterére. Idegenvezetőnk még 1949-ben vándorolt ki Magyarországról, így szinte az alapítók közé számított.

Először Jaffába, az ókori kikötővárosba látogattunk. Tel-Aviv déli részén fekszik és 3600 éves írott történelemmel rendelkezik. A Jaffa óvárosa mára a művészet központja lett. Városi sétánk folyamán meglátogattuk egy világhírű iparművész kiállítását.

Körutunkat Avedat ősi nabateus városával folytattuk. Útközben megálltunk a csodálatos Negev sivatagban.
A nabateusokat, a biblia is említi. Területük Jordánia és a mai Izrael déli részén található, ahol az ókorban mezőgazdasági tevékenység folyt. Földjük mára félsivataggá alakult. Nem egyedül a jordániai Petra őrzi ennek a keresztény hitre tért népnek a nyomait, hanem az Izrael déli részén található, nagyrészt romokban álló város, Avdat is. Itt még részben állnak a 2000 eves templom és város falai is.
Továbbfolytatva utunkat, megálltunk a Ramon kráternél, egy eróziós erők által koptatott katlannál. Végezetül megcsodáltuk a Timnai rézbányákat, melyeket már az ókori egyiptomiak is használtak. Itt láttuk a szél és erózió által kialakított „Salamon oszlopai”-nak elnevezett hatalmas sziklaképződményeket.
Este megérkeztünk Eilatba, Izrael Vörös-tengeri kikötőjébe, ahol megtekintettük a tengeri obszervatóriumot és üvegfenekű hajóval megcsodáltuk a korallokat. Egyik utastársunk kipróbálta a motorcsónak vontatta ejtőernyőzést is. A város infrastruktúrája a turizmus számára is kifogástalan. Eilatban volt egy félnapos pihenési lehetőségünk, mivel az út további részében, a sűrű program miatt, erre már nem volt lehetőségünk.
Izraeli körutunk legdélebbi pontja Eilat volt, innen fordultunk vissza, északra.

A Holt tenger nyugati partjától kb. négy kilométerre, a júdeai pusztában emelkedik Massada sziklafészke. Az első erődöt Kr.e. a második század közepén építették. Heródes Kr. u. 40-ben egy nagyméretű erődöt állított fel ugyanitt. A zsidók Massadát kegyhelynek tartják, mivel itt következett be történelmük egyik legdrámaibb harca, a rabszolgaságból a halálba menekülő katonák története. 967 zsidó felkelő védte a Római Birodalom katonái ellen a várat, és amikor látták, hogy reménytelen a helyzetük, inkább megölték egymást, semmint a rómaiak fogságába kerüljenek.

Massada után megfürödtünk a Holt tenger sós vizében. A hír igaz, miszerint a Holt tenger vizében, annak erős só tartalma miatt, nem lehet elsüllyedni. A Holt tenger hossza 75, szélessége 16 km, felszíne pedig, 400 méterrel a tenger szintje alatt van. Egyszerre, negyedóránál több időt, a tömény sótartalom miatt, nem tanácsos a vízben tölteni. Csodálatos érzés a vízen lebegni.

Utunkat folytatva, látogatást tettünk az Ein Gedi oázisban, mely Izrael egyik leglátványosabb oázisa a Holt-tenger partján. Dávid itt rejtőzött évezredekkel ezelőtt Saul király elől. Neve a Bibliában is szerepel. Két vízesést és fürdési lehetőséget találunk e kősivataggal körülvett területen. Az oázisban a területre jellemző sivatagi állatokat is láthattunk.

A sivatagot elhagyva utunk csúcspontjára Jeruzsálembe érkeztünk. Híresebb város talán nincs is a világon, zsidók, muzulmánok, keresztények, mind vallásuk szent helyeként tisztelik Jeruzsálemet.
Jeruzsálem három részből áll. Az első a fallal körülvett Óváros, mely magába foglalja a keresztény, a zsidó és a muzulmán negyedet. Itt található a látványosságok nagy része. Második az arab, azaz Kelet-Jeruzsálem, harmadik pedig a modern városrész, amelyet Nyugat Jeruzsálemnek hívnak.
Az Óvárost körülvevő falakat a tizenhatodik században Nagy Szulejmán szultán állítatta. A város fölé magasodik a Templomhegy. Ez az a hely, ahol Isten kérte Ábrahámot, hogy áldozza fel neki fiát, Mohamed pedig itt szállt a mennybe.
A város ortodox zsidó nevezetessége a Siratófal.
A keresztény látnivalók közül talán a Szent Sir Bazilikája a legfontosabb, amelyet azon a helyen emeltek, ahol Jézust a keresztre feszítés után eltemették, majd feltámadt.
A Via Dolorosa vezet a templomhoz. Ez, az az út, amelyen Krisztus a keresztet vitte.
A város nyugati részén található a Yad Vashem, a zsidó holocaust múzeum.
De nézzük ezeket egy kicsit részletesebben.
Jeruzsálem Óvárosát csak gyalog lehet és érdemes felkeresni.
Elsőként a Szent Sír bazilikába mentünk.
Jeruzsálem - a szent város, a Templom városa, amelynek pusztulását Jézus megjövendölte és meg is siratta, a város, ahol próféták lelték halálukat és magát Jézust is keresztre feszítették. A megfeszíttetés és a feltámadás helyszíne az első számú zarándokhely. A Szent Sír-bazilika a keresztény világ középpontja.

Már az apostoli időkben fölkeresték a keresztények a Golgota szikláját és a közeli sírfülkét, amelyben az Úr holttestét elhelyezték. Az egyház, az emlékezet megőrizte ezeket a helyeket. Hadrianus császár később pogány szentélyt emelt a sír fölé. Meg akarta szüntetni az ott kialakult kultuszt - de inkább megőrizte ezzel a szent helyet, és hitelesítette azt az utókor számára. Romboló igyekezete bizonyítja, hogy a keresztények száz évvel Krisztus halála után ezt a helyet vallották a feltámadás színhelyének.

A sírkamra, ahová Jézus testét eltemették, korábban elhagyott kőbánya volt, egyes jeruzsálemiek itt alakíttatták ki temetkezési helyüket. Amikor Konstantin császár építészei ki emelték környezetéből Jézus sírját, lebontották a domboldal többi részét és azt, egy kőtömbben őrizték meg, majd egy kör alakú, oszlopos-kupolás építménnyel vették körül, amelyet Anasztazisznak neveztek, ami annyit jelent: feltámadás. Az építménynek csak az alapjai maradtak meg, a keresztesek idejében emelték fölébe azt a hatalmas templomot, amely magában foglalja a Golgotát is.
De hogy kerül a Koponyák hegye (jelentése: Golgota) egy épületbe?
A Szent Sír bazilika a keresztesek idejében épült. Az évszázadok alatt szinte áttekinthetetlen konglomerátum lett: a kisebb-nagyobb termek és kápolnák több emelet- magasságban torlódnak egymásra és egymás mellé, szigorúan felosztva a különböző keresztény egyházak között. A Szent-bazilikán ma hat vallási közösség osztozik: a római katolikus, a görögkeleti, az örmény, a kopt, a szír és az etióp.

A Koponyák hegye ma egy alig öt méter magas sziklatömb, amelyet faragtak-alakítottak az évszázadok során, de eredetileg is csupán kétszer ilyen magas lehetett. Ez tehát beépíthető volt, a Szent Sír fölé emelt nagy épülettömbbe - a sír és a szikla távolsága nem több ötven méternél-. A Golgota sziklája a mai bazilika emeletének számít. Az itt kialakított kéthajós kápolna rejti a keresztút utolsó előtti négy állomását.
A kőpadlón jelzik a tizedik stációt: "Jézust megfosztják ruháitól", innen pár lépésnyire áll a ferencesek által gondozott "Keresztre szögezés oltára".
A szomszédos díszes ortodox oltár előtt látható az a repedés, amelyben a kereszt állt: ez a tizenkettedik állomás: "Jézus meghal a kereszten." E kettő között az anyai fájdalom szent emlékhelye, a tizenharmadik stáció: „Levétel a keresztről”.
A zarándokok keresztúti áhítatgyakorlatuk végén gyakran érkeznek a Szent Sír-bazilikába, melynek utolsó állomása a sírbatétel.
A bazilika bejáratához közel található egy vöröses színű márványlap: "a megkenés köve". A hagyomány szerint erre fektették a sírba helyezés előtt Jézus testét, hogy illatos olajokkal megkenjék a szent asszonyok.
Az elmúlt évtizedek ásatásai során kutatták a kápolna talaját. A Golgota sziklájában találtak egy olyan mélyedést, amelybe beleállíthatták a keresztet, és olyan kifaragott köveket is leltek, amelyekkel rögzíthették a keresztet.
Egyidejűleg az a repedés is látható, amelyről az evangélista ír.

A Siratófal a Nagy Heródes által építtetett és a rómaiak által Kr. u. 70-ben lerombolt második templom egyetlen megmaradt részlete. Hatalmas, többtonnás kőtömbökből épült, melyeket kötőanyag nélkül helyeztek egymásra. Mai állapotában kb.50 méter hosszú és kb.20 méter magas, de mélyen a föld alatt kezdődik. A történelem és a régészeti kutatások megerősítették, hogy valóban a templom maradványa, bár a felső részét később kiegészítették. A zsidók a korai bizánci korszak óta zarándokolnak ide. Megsiratják a templom lerombolását és imádkoznak azért, hogy újra felépüljön. Itt a nap bármely órájában bárki imádkozhat. A férfiakat és a nőket elkülönítik egymástól. A Siratófalról készült fotók gyakran félrevezetőek, mert általában csak sötét ruhás ortodox zsidó férfiakat örökítenek meg, pedig a valóságban az egész világról érkeznek ide a hívők, hogy itt imádkozhassanak. A fal repedéseibe, hézagaiba kis cédulákra felírt imákat, kéréseket rejtenek. A kívánságokat, melyek akár faxon is érkezhetnek Jeruzsálembe a világ bármely pontjáról, egy erre hivatalosan kijelölt személy, a jelenlévő rabbi áldása után, napjában egyszer, szintén elhelyez a fal valamely repedésébe.

A Via Dolorosa, a Fájdalmak útja alig nyolcszáz méter hosszú. Minden köve emlékeket őriz. A Biblia szerint, Jézus ezen az úton vitte a keresztet a Golgotára. E szomorú esemény részleteit 14 stáció örökíti meg, melyek közül kilencről az evangéliumokban olvashatunk, ötöt meg a hagyomány tart számon.
A Templomhegy, más néven: Moria hegye. A Templomhegy mindhárom Egyistenhitű vallás szemében szent. Itt áll a Szikladóm, a muzulmán világ legszentebb építményeinek egyike, Jeruzsálem legszembetűnőbb műemléke.
A Templomhegyen áll továbbá, az El Aksza mecset. Azon a helyen, ahol Salamon palotája lehetett.
A Templomhegyre, csak biztonsági kapukon, illetve a táskák átvizsgálása után mehettünk fel egy keskeny fahídon, melyről útközben ráláttunk a Siratófal férfi és női oldalára egyszerre.

Sétánk során többször láttuk Jeruzsálem falait, melyek különböző korokból származnak. Végső, ma is látható formáját a törököknek köszönhetik. A falakat 1542-ben Nagy Szulejmán alatt újjáépítették.

A Siratófal után Dávid király sírja a legszentebb zsidó kegyhely Izraelben. A síremlék kőből van, egy hímzett takaró fedi. Itt mindig találkozunk imádkozó férfiakkal az egyik, foházkodó nőkkel, pedig a másik oldalon.
Dávid király sírja felett található a Coenaculum vagy Étkezőterem. Ez az a hely, ahol Jézus tanítványaival elfogyasztotta az „Utolsó Vacsorát”.

Az óvárost elhagyva felmentünk az Olajfák Hegyére. Itt megnéztük Szűz Mária sírját, aki egyes feltevések szerint (az írások erre nem tesznek említést) Jeruzsálemben halt meg. A jelenkori templomot a keresztesek építették egy bizánci bazilika helyén, mely Mária feltételezett sírját és mennybemenetelének helyét jelzi.
A Getsemáni kert az a hely, ahol utolsó éjszakáján Jézus szenvedéseinek legszomorúbb óráját élte, az órát, mikor lényegében remegett, a kereszt szenvedéseit és a kereszthalált választván, hogy az emberiség bűneit magára vegye.
Jeruzsálemre és a templomtérre kelet felől néző, 830 m magas Olajfák hegye a Kidron-völgyön túl fekszik. Jézus idejében olajfák nőttek rajta. Bibliai jelentősége igen nagy, sok fontos esemény színhelye. Amikor Jézus örömujjongás közepette bevonult Jeruzsálembe, akkor az Olajfák hegyéről érkezett. Látva a hegyről a várost, sírva fakadt annak sorsa láttán. Amikor Bethániába időzött jeruzsálemi látogatásai alkalmával, akkor az Olajfák hegyének hajlatán kellett útjának a városba vezetnie. Az evangéliumokban számos utalás található arról, hogy a szóban forgó hegy egyik kedvenc tartózkodási helye volt Jézusnak. A Getsemáni kert, ahol elfogatása idején imádkozott, a hegy alacsonyabb lejtőin fekszik. Nem tudunk részleteket a kertről. Feltételezhető, hogy több hektáron terült el, kőfallal volt körbevéve, az évszázados olajfák szabálytalan rendbe állhattak benne, a lejtős terepet talán néhol kőtámfalak törték meg.
A kertben áll a Minden nemzetek temploma. 1922-ben 17 európai nemzet elhatározta, hogy a kertben templomot épít, hálaadásként, hogy véget ért a világháború. Létrehozásában minden bizonnyal a nagy nemzetek lelkiismerete szólalt meg. A templomot az Agónia bazilikájaként is említik. Az oltár előtt az agónia sziklája, ahol a hagyomány szerint Jézus utoljára imádkozott elfogatása előtt. A főoltár képét a magyarok adhatták a templomnak. A mozaikképen arany háttér előtt az imádkozó Jézus látható (Muzsinszki Nagy Endre alkotása) a jobb alsó sarokban a magyar koronás címer. A templom ablakait nem üveg, hanem sejtelmesen áttetsző alabástrom borítja, így örök félhomály uralkodik odabenn.
A következő napon engedélyt kaptunk, Betlehem városába történő belépésre, mely a jelenleg elkülönített Palesztin Hatóság területén helyezkedik el. A város látogatása ugyanis az éppen aktuális politikai helyzet függvénye.
Csoportunk a Születés templomát látogatta meg, mely Jézus születésének helyére, annak emlékére épült. Az épület külseje egyszerű, kicsit emlékeztet egy középkori várra.
A templomnak eredetileg három kapuja volt, melyből kettőt befalaztak. A megmaradt bejáratot kétszer is lealacsonyították, hogy azon az esetleges lóháton történő bejutást megakadályozzák. A főhajóban, 1836-ban fedezték fel a IV. századbeli templom mozaikjainak töredékeit.
A templomból két bejárat vezet le a négyszögletes barlangba, melynek mérete 11x3 méter. Jézus születési helyét egy latin nyelvű felirattal ellátott ezüst csillag jelzi. Közelében található a jászol, ahová a kisded Jézust születése után fektették.
A Születés templom megtekintése után, a mellette felépített, ferences rendi szerzetesek által épített XIX. századi Szent Katalin templomot és annak kerengőjét néztük meg.

Reggeli után a Jordán folyó völgyén át északra tartottunk. Először Bet Shean városába érkeztünk, amely a Szentföld egyik legrégebbi települése, mely Kr. előtt 4000 évvel már lakott volt. A korábbi település helyén egy jó állapotban lévő római színházat és fürdőket is láttunk. A régi utcákon sétálva a múltban érezhettük magunkat.

Folytatva utunkat felkerestük Yardenit települését, amely ma is keresztelőhely a Jordán folyónál. Mint tudjuk az első keresztelést, mely vízbemártással történt, Keresztelő Szent János végezte a Jordán folyóban. Ő keresztelte meg magát Jézust is. Ott jártunkkor is találkoztunk keresztelkedő csoportokkal.

Következő állomásunk a Genezáreti tó volt. Felszíne 201 méterrel a Földközi tenger alatt van. A tavat Galileai vagy Kinneret tónak is nevezik. Partján felkerestünk egy kibucot, ahol banántermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. A kibuc szó a "csoport" ill. "összegyűjteni" szavakból ered. Olyan kollektív település, ahol a vagyon egy jelentős része közös. A mozgalom a szocializmus és a cionizmus egyfajta kombinációjaként gyakorlatias, munkaalapú cionizmust hozott létre Izraelben, olyan időkben, amikor a gazdálkodás független formái nem alakulhattak ki. A szükségből erényt kovácsolva, saját zsidó/szocialista ideológiájuk alapján a kibucok tagjai a közösségi élet olyan letisztult módját honosították meg, mely az ország határain kívül is komoly érdeklődésre tarthatott számot. Az első néhány generáció utópisztikus közösségei után a maiak alig különböznek a kapitalista vállalkozásoktól és a hagyományos városoktól, melyek mellett a kibucok alternatívát szerettek volna nyújtani.
Az eredetileg főleg mezőgazdaságból élő kibucok mára bevételük jelentős részét ipari tevékenységből és turisztikából szerzik.
A kibuclátogatás után rövid hajóutat tettünk a Genezáreti tavon. A hajón lengyel zarándokcsoporttal utaztunk. E tó partján hirdette Jézus legfőbb tanításait, itt tette a legtöbb csodát.
Továbbhaladva a Nyolc Boldogság hegyére érkeztünk. Itt hangzott el a Hegyi beszéd halhatatlan igéi és a boldog élet legcsodálatosabb elemei. A ferencrendiek 1937-ben templomot építettek a hegyre. Idegenvezetőnk a templomban felolvasta a Bibliából a Nyolc Boldogságot.
Következő helyszínünk Tabgha, a csodás kenyér és halszaporítás helyszíne volt. A Biblia szerint itt lakatta jól Jézus öt cipóval és két hallal, a mintegy 5000 főt számláló tömeget. Két bizánci templomot is építettek ide a IV. és V. században. Ezen a helyen tártak fel, 1932-ben egy templomot, ahol Izrael egyik legjobb állapotban megmaradt mozaikpadlóját fedezték fel. Az oltárt képező kövön egy mozaik látható, mely a kosár cipót és két oldalán a két halat ábrázolja. 1934-ben a bizánci templom fölé egy új templomot építettek.

Innen Kapernaumba mentünk, mely a Damaszkusz felé vezető úton egy vámszedőhely volt. Ez a helység volt, Jézus tevékenységének központja 20 hónapon keresztül.
Szent Péter is Kapernaumban lakott. Jézus itt tanított a zsinagógában. Mára Jézus idejéből jószerével csak néhány kőemlék maradt. Kövekbe faragva zsidó és római jelképeket láthattunk.
Zsidó jelképekhez tartozik a sófár, a Dávid csillaga, a Menóra, a frigyláda és pálmafa, mely az ország legősibb szimbóluma.
A legfontosabb lelet a mára már híressé vált kapernaumi zsinagóga. Ezt, a III. században annak a zsinagógának a helyére építették, melyet az a centurió (százados) emeltetett, kinek szolgáját Jézus meggyógyította. A keresztények is nagy tiszteletben tartják ezt a zsinagógát, melynek elődjében Jézus imádkozott, tanított és csodákat tett. Az ásatások során a zsinagóga szomszédságában feltártak egy házat, melyről úgy vélik, hogy Szent Péter lakóhelye volt.

A Tábor hegye 488 méterrel emelkedik a környező vidék fölé. Ez Galilea leglátványosabb és legkiemelkedőbb hegycsúcsa. A keresztények a hegy szentségét azzal hozzák összefüggésbe, hogy Jézus ezt a helyet választotta színeváltozásának színhelyéül. A ferencesek 1924-ben, a korábbi templomok maradványait beépítve, erre a helyre egy új templomot emeltek.

A Tábor hegy után Názáretbe érkeztünk. Názáret a Szentföld egyik legfontosabb kegyhelye. Ezt a dombok közé zárt várost választotta ki Isten az Angyali üdvözlet helyének. Gabriel arkangyal itt közölte a hírt Máriával, hogy fiút fog szülni, akit Jézusnak fog nevezni. Jézus gyermekkorát Názáretben töltötte. Nem lehet pontosan tudni, mikor alapították a várost. A forrás (Mária forrása) ma is ad vizet, valószínűleg már ősidők óta vonzott ide telepeseket. Mária kútja egyike a Szentföld leghitelesebb kegyhelyeinek. Csontváry-Kosztka Tivadar is megfestette. Ez volt és ez maradt a mai napig is a város egyetlen vízforrása. Semmi kétség nem fér hozzá, hogy Jézus anyjával ide járt vízért, mint ahogy a názáreti asszonyok és gyermekek mindig is tették. A görög-keletiek úgy tarják, hogy az Angyali Üdvözlet azalatt történt, míg Szűz Mária vizet mert a kútból. Ezért építették oda a maguk templomát.
A ferencesek régi terve volt, hogy az Angyali Üdvözlet misztériumához méltó templomot emelhessenek. Álmuk 1960 – 68 között vált valóra. A Közel-kelet egyik legnagyobb keresztény szentélye lett az Angyali Üdvözlet temploma.

Názárettől 7 kilométerre fekvő Kána falu tartja magát a Biblia Kánájának. Kánát az egész keresztény világ úgy ismeri, mint Jézus első csodatevésének színhelyét, ahol a vizet borrá változtatta.

Körutazásunkat Akko-ban folytattuk. Akko a világ egyik legősibb városa. Hosszú történelme során sok nemzetség lakta, de dicső napjai a keresztesekkel kezdődtek. Ők tették fővárosukká. Ma Akko-t túlnyomórészt újonnan bevándorolt zsidók lakják, de található itt egy kis muzulmán és keresztény közösség is. Mozgalmas múltjából csak keresztes és török romok maradtak fenn. Meglátogattuk az erődöt és kisétáltunk a tengerpartra. Akko szép fekvésű, rendkívül hangulatos város.

Akko-hoz közel fekszik Haifa. Haifa a múlt század elején egy kis, 10 ezer lelket számláló városka volt. Ma Izrael harmadik legnagyobb városa, lakosainak száma meghaladja a 225 ezret. A Földközi tenger egyik legszebb öblének partján fekszik, Izrael legkedvesebb hegyének, a Karmelnek lejtőjén.
Haifa városának tökéletes a fekvése. A Karmel hegység és a Földközi – tenger kombinációja lenyűgöző látványt ad.
A városról annyit kell tudni, hogy azon kevés helyek közé tartozik, ahol arabok és zsidók együtt élnek, valójában ez adja meg Haifa igazi szellemét. Jelen van az ortodox zsidó negyed, az orosz negyed és egy kis magyar kolónia, ahol korábban áttelepült magyarokkal is találkozhatunk. A régi városközpontban, pedig túlnyomó többségben palesztinok élnek. Haifa keletkezése a homályba vész. Kr.e. a II. században említik először a Talmud irodalomban. A várost semminemű történelmi eseménnyel nem hozhatjuk összefüggésbe. Ezt a várost a keresztesek, az arabok, a törökök és az angolok egymást felváltva uralták. A magyar származású, Herzl Tivadar, a cionizmus alapítója 1898-ban meglátogatta Haifát és megjósolta, hogy a jövőben nagyváros lesz. Dicsérő szavai sok új bevándorlót vonzottak ide és így vált Haifa, Izrael egyik legjelentősebb városává.
Haifában található a bahai vallás központja. Az 1921-ben elhunyt bahái vezetőt, Abbász efendit a Perzsa kert közepén temették el. Mauzóleumára aranykupola borul.
A bahái vallás a buddhista, a mohamedán és a zsidó vallás elemeiből ötvözött, egyistenhívő vallás, melyet Ali Murza alapított Perzsiában, 1844-ben. Az iszlám síita ágából kinőtt, mely egyetemes testvériséget és társadalmi egyenlőséget hirdető világvallás. Működését szülőhazájában korlátozzák (bahái vallású például ma sem házasodhat muszlimmal, nem örökölhet, és számos más jogától is meg van fosztva). Az 1979-es iszlám forradalom óta mintegy kétszáz bahái hitűt végeztek ki, többnyire azzal a váddal, hogy muszlimokat a bahái hit megvallására csábítottak. Legalább 150 ezren emigráltak.
A „legidősebb új vallási mozgalomnak” is mondott bahái a kezdetektől elveti a vallásháború gondolatát, hirdeti férfi és nő egyenjogúságát, azt, hogy a vallást összhangba kell hozni a tudománnyal, s nemcsak a világbékét, de még olyan ügyeket is felkarolt, mint az eszperantó nyelv. Az alapító kimondta: „Minden vallás alapja közös.” A bahái olyan világvallás, amelynek hívei – Baháulláh írásai mellett - más vallások szent könyveit is naponta tanulmányozzák.
A vallási központ ott tartózkodásunk alatt zárva volt, a csodás perzsa kertben azonban tehettünk egy sétát.

Körutazásunk utolsó napjához érkeztünk. Hazaindulás előtt még egy fontos ókori várost, Caesarea-t tekintettük meg.
A várost, Kr. e. 20-ban Heródes újjáépítette, mely korábban egy föniciai tengerparti városka volt. Caesarea mintegy 12 év alatt Palesztina egyik legszebb városa és legjelentősebb kikötője lett. Heródes a várost nagyszerű palotákkal, amfiteátrummal és hippodrommal díszítette. Poncius Pilátus is itt élt, kinek kőbevésett nevét egy kőoszlopon láthattuk. Ez volt az első régészeti bizonyíték a híres kormányzót illetőleg, aki Jézust kereszthalálra ítélte.
1291-ben a franciák teljesen lerombolták Caesareat. Ez lett a vége a városnak, melyet lassan befedett a homok. Csak 1956-ban kezdték az archeológusok kiásni a várost és feltárni jelentős maradványait. A római korból kiásták az amfiteátrumot, néhány fürdőt és a híres lóversenypályát, a hyppodromot is.
Caeserea városával mondtunk búcsút Izraeltől. Autóbuszra szálltunk és Tel-Aviv repülőterére indultunk.

Véget ért egy csodálatos, felejthetetlen körutazásunk.


Címkék: izrael

Közvetlen link:
Térkép beillesztése saját weblapba, blogba: [?]

Új hozzászólás írása előtt be kell jelentkezni!

 
Chana hozzászólása 6 év 12 hónapja érkezett
koeszoenoem ezt a csodalatos utleirast
 
 
id.eszterhai.istvan hozzászólása 8 év 6 hónapja érkezett
számomra nagyon élvezetes volt ez az utleírás köszönet érte




Láttad már?




Címke felhő

anglia, ausztria, balaton, budapest, csehország, duna, egyiptom, egypt, erdély, erdő, felső-ausztria, fénylánc, folyó, geocaching, geoláda, görögország, gps útvonal, hegy, horvátország, hotel, hungary, ireland, írország, italia, kastély, kirándulás, látnivaló, lengyelország, linz, london, magyarország, mc-bubu, múzeum, németország, nyaralás, oberösterreich, olasz köztársaság, olaszország, otthon, österreich, park, pécs, reggio lazio, repubblica italiana, rom, roma, róma, románia, rome, spanyolország, strand, svájc, szabadidő, szállítás, sziget, szlovákia, szlovénia, táj, templom, tenger, tengerpart, természet, , tunézia, túra, tündüs & zo-, vár, város, víz, worldwalk

Navigációs hivatkozások kihagyásaKezdőlap » Itt voltam Copyright © 2007-2017 Animare Software Kft. Minden jog fenntartva! | Készült: Animare Stúdió | Ügyfélszolgálat |
| Hírek | Facebook | Blog | Oldaltérkép | Sajtószoba | Felhasználási feltételek | Adatvédelem |