2015. október 15. - 2015. november 15.
Sziasztok, Gábor vagyok!
Nem tudom, hogy Ti hogy vagytok, de nekem valahogy sok lett a munkám így év vége felé, de azért egy nagyobb beszámolót erről a városról azért bele suvasztok az Itt voltamba.
Ez a Freiburg nem tévesztendő össze a Svájcban található Freiburggal (Fribourg), talán e miatt is van egy mellékneve, im Breisgau.
Maga a város a 4. legnagyobb Baden-Württemberg tartományban, egyben
Németország legdélebbi nagyvárosa. Svájc már csak 60 km-re van ide. Maga a város a Fekete erdő és a Rajna közé ékelődik be. A városmagba bele nyúlik a Schlossberg, a nagy magasságkülönbségek miatt ez a város a legnagyobb szintkülönbséggel rendelkező városa
Németországnak(kb 1000 m!). A nagy magasságkülönbségnek a későbbiekben még lesz majd jelentősége. A város címere is érdekes, Heitersheimnél megjegyeztem, hogy az ottani címer lehetne akár Málta címere is, itt viszont az a helyzet, hogy a helyi városi címer lehetne Anglia címere is, fehér pajzson álló vörös kereszt (Én János keresztnek ismertem, de a leírás szerint ez a Szent György kereszt). A hasonlóság nem véletlen, Szent György nem csak ezen város védőszentje, hanem Angliáé is (meg számos más városé is). "Ö a védőszentje többek között Angliának, Portugáliának, Katalóniának, Litvániának, Szerbiának, Görögországnak, Grúziának és Etiópiának, csakúgy, mint Barcelona, Moszkva, London, Freiburg im Breisgau, Ljubljana, Genova, Ferrara, Reggio Calabria, Isztambul és Bejrút városainak." (Wikipedia)
Sajnos a város meglátogatásakor (kétszer voltam itt) igen rossz idő volt, másodszorra olyan nagy köd volt, hogy a templom torony teteje sem látszott.
Amikor először voltam itt, akkor egy kicsit elnéztem a látnivalókat és nem mentem be a tényleges Belvárosba. Ennek az volt az oka, hogy elég sok új építésű házat láttam az északi irányban a folyó felől nézve (ez a belváros iránya) és úgy gondoltam, hogy kár arra menni. Amúgy is sok német város úgy el lett intézve a II. VH. alatt, hogy sok esetében a műemlékek zöme megsemmisült és lett egy jellegtelen város. Erre az egyik "legjobb" példa Kassel volt. Mint utóbb kiderült, nagyot tévedtem.
A városba a legjobban a Bázelt Karlsruheval összekötő autópályáról lehet bejutni (valamint a régi 3-as főútról). Ha éppen nincs a város úgy feltúrva mint most, akkor a bevezető autópálya a Dreisam folyócska két partjára fut be. Az egyik oldalon keletre, a másik oldalon nyugatra megy az út, igen nagy forgalommal. Nagyjából itt kell leparkolni, mivel a belváros innen már nincs messze. Arra figyelni kell, hogy általában csak egy órát enged a parkoló automata, szerintem célszerű egy mélygarázst keresni, mivel egy óra nem elég a belvárosra.
Ha letettük a kocsit, meg kell keresni azt a hidat, ahol a villamos átmegy a folyón. Ha itt délre nézünk, akkor látjuk a vörös színű János templomot, ha északra, akkor a Márton kaput. Na itt tévedtem először, mivel a leírások szerint itt található a freiburgi Münster, amely a vélemények szerint a keresztény világ legszebb tornyával rendelkezik (áttört, csipkés sapka kőből). Először összetévesztettem a János templommal és azt néztem meg. Bár igen szép, kissé komor, de nem igazán tűnt a legszebb tornyú templomnak. Ez után átsétáltam a Márton toronyhoz, de igazán ott sem igen tűnt nagyon szépnek a város a sok új épület miatt. Így nagyjából ez alapján úgy ítéltem meg a várost, hogy nem feltétlenül kell megnézni. De furdalta az oldalamat, hogy hogyan nézhetem el valamit, csak nem olyan ostobák a Wikipediások, hogy annyi szépet írnak a városról én meg nem látom ezt. Áttanulmányozva a Panoramion található fotókat, kiderült, hogy tényleg nem voltam ott, ahol kellett volna lennem. Szerencsére még egyszer eljutottam ide. Annyit kellet csak tennem, hogy a villamos nyomán tovább megyek északra és bekukkantok a mellékutcákba. Jobbra a Münster, balra a Városháza és a Városháza tér. Ha jobbra megyünk, akkor a Münsterplatzra érünk, itt található a freiburgi Münster. Mint írtam, a katolikus világ legszebb tornyának tartják, de az első képen látszik, hogy mi volt belőle látható. Plusz még évek óta restaurálják a tornyát. A nagyon erős szórt fény miatt nem tudtam totál képet készíteni róla. Az viszont igaz, igen nagy templomról van szó. A templom körül van a piac, ami most átalakult adventi vásárrá. A téren van még egy jelentős épület (nem igazi, a háborúban elpusztult, de teljesen újjá építették), ez a Régi Kereskedőház. Homlokzatát a XVI. századi császárok szobrai díszítik. Ha átmegyünk a Városháza térre, akkor ott találjuk a Régi és az Új Városházát (mindkettő újjáépítve), melyet egy "sóhajok" hídja köt össze. Itt is adventi vásár volt most.
Még sok érdekességet lehetne mesélni a városról (melyet az egyik legélhetőbb német városnak tartanak), de most csak két dolgot emelnék ki, melyek egyébként összefüggnek: az egyik a Gewerbekanal. Ezt lehet ipari csatornának is lefordítani. Első kialakítására már a korai középkorban sor került. Mivel a várost átszelő Dreisam folyó nagyon mélyen van, onnan ipari vizet kiemelni nem tudtak, így a feljebb eredő vizeket csapolták meg és vezették át a városon. Most is működik egy ilyen csatorna, gyakorlatilag átszeli a Belvárost, néhol az utak, házak alatt folyik el, így csak szakaszosabb látható. Igazán látványos része a városnak. Az, hogy egy ilyen csatorna átfolyik egy városon, azért arra van példa. De az általam csak csatornácskának fordított Freiburger Bächle (még van freiburgi mellékneve is) az szerintem egyedül álló. Most már csak a Belváros egyes részein, ill néhány kiemelkedően fontos turisztikai részen lehet velük találkozni. Sajnos magyar nyelvű leírást nem találtam erről, a német leírások googlos fordításai pedig igen zavarosak, ezért megpróbálom valahogy összefoglalni a dolgot. A kialakítása a rendszernek kb egyidős az ipari csatornáéval, a város vízellátását és egyéb vízproblémák megoldását célozták ezek a csatornácskák (a kútból esetleg felhozható víz olyan mélyen volt, hogy annak tömeges kinyerése lehetetlen volt). Kialakították ezt a csatorna rendszert. Az évtizedek során persze folyamatosan fejlesztették és mostanra elvileg idejét múlt dolog lett. Azonban a freiburgiak nagyon ragaszkodtak ehhez a rendszerhez (turisztikailag és egyedi volta miatt), így sok helyen megmaradt és igen látványosan folyik bennük a forrásvíz a város sok utcájában. Azt elismerik hogy azért van benne balesetveszély (ebből adódóan viszonylag sok per is származott és most jelenleg csak ott vannak, ahol nincs autóközlekedés), de mégis megvannak még. Sok helyen az üzletek bejáróinál lefedték egy-egy rövid szakaszon, de zömmel fedetlenül csordogál (rohan) a szép tiszta víz bennük. A leírás szerint mindenkinek óvni kell ezeket a csatornácskákat, szemetet, kavicsot, stb. nem szabad beléjük önteni és folyamatosan karban is tartja a város. Megmondom őszintén, nekem nagyon megtetszettek ezek a kis csatornácskák!